Mire jó a hazugság? Ki hazudott először? Miért? ,,, Délután folyamán ezeken merengtem az ágyamon fekve. De egyikre se jöttem rá. Annyit tudunk róla, hogy mindig is volt, mindig is lesz. A hazugság rossz, de állandó. Van aki kegyesnek hívja, és különleges esetekben igaz is. Legtöbbször viszont nem. Kegyetlen. Összekavar. Bizalmatlanságot szül, és mindig kiderül. Nem az idő számít, amit valaki hazugságban tölt, lehet az 5 perc vagy akár egy élet is. A lényeg, hogy kifog derülni. Van olyan is, hogy csak az adott személy halála után, de kiderül. Azután jön a megbántottság, az átvertség érzése, a bizalmatlankodás.. semmi jó nem származik belőle, csak az emberek mindig menteni akarják a bőrüket, ezért pillanatnyi rossz döntéseket hoznak. Hazudnak. És onnantól nincs visszaút. Aki egyszer beletudott nézni a másik szemébe, teljes nyugodtsággal, nem az igazat mondva, az többször is megteszi. Mert sokkal könnyebbnek hiszi azt az utat, mint a fájdalmas igazságét. Ez rossz. Ez bűn. Ez mindenkiben benne van, sajnos.